Dolgozna az RMDSZ

Günthner Tibor szenátor szerint „nem az RMDSZ meccse" az, ami jelenleg a szentáusban zajlik: az érdekvédelmi szervezet tisztségviselői szívesen folytatnák a törvényalkotást.

A Mircea Geona szenátusi elnök leváltása körüli vitával telt el a parlamenti ház legutóbbi három ülése, így több tíz törvény megvitatására-szavazására nem kerülhetett sor. Günthner Tibor elmondta: a kialakult helyzet példátlan, és törvénykezési hézagokra mutatott rá.

- Teljesen új helyzettel áll szemben a román politikum azzal, hogy a pártokból kilépett, „elfüggetlenedett" parlamenti tisztségviselők frakcióba tömörültek, és képviseletet kérnek a különféle testületekben, a pártokhoz hasonlóan. Egyszerűen nem tudunk mit kezdeni ezekkel a függetlenekkel. Kiderült: erre sem az alkotmány, sem a parlament belső szabályzata nem szolgáltat semmilyen megoldást, mindkét szabályozás a pártok jogairól beszél. Meddő vita alakult ki a függetlenné lettek és a PD-L között, és ennek a hozadéka a Geoana leváltására tett indítvány is.

A PD-L azt követeli, hogy az „elfüggetlenedett" szenátorokkal való szorosabb együttműködés akadályának tartott Geonă-t leváltsák, viszont ez ugyancsak törvénytelen, hiszen az alkotmány világosan kimondja: a szenátus elnökét négy évre választják, és, ha helyettesítése kerülne szóba, azt ugyanannak a pártnak kellene javasolnia, amelynek tagja.

Az ellenzék jelenleg azzal tud védekezni, hogy alkotmányossági okokra hivatkozva nem tűzi napirendre a menesztést: a napirendre tűzést a többségben ellenzéki tagokból álló állandó bizottságnak, vagy magának Geoanának kellene megtennie. Amennyiben megtörténne a leváltás, olyan precedens teremtődne, amelynek nyomán hetente cserélgetni lehetne a szenátus elnökét. Hogy miért folyik ilyen nagy harc ezért a tisztségért? Az ország második emberének normális esetben valójában nem sok jogköre van: vezeti a ház üléseit.

Ezzel szemben, amennyiben az államelnök megbetegszik, ő veszi át annak a feladatait. Az RMDSZ véleménye az: ez nem a mi vitánk, nem a mi meccsünk, így csak asszisztálni tudunk. Az nem kétséges, hogy felmerült törvénykezési hézagokra - az új politikai helyzetekre - megoldást kell találni, be kell foglalni ezeket egy új házszabályba. Amit mi szeretnénk, az az, hogy folytatódjon a parlamenti munka, a törvényalkotás, vagyis az a tevékenység, amire a választópolgároktól felhatalmazást kaptunk.